Hogy mikor alakult meg a szabadszállási eklézsia, pontosan nem tudjuk. A török hódoltság és a későbbi rác (szerb) betörés a tárgyi emlékeket megsemmisítette. Az évszázadokkal korábban idetelepített ázsiai eredetű kunok minden bizonnyal a XVI. század folyamán levetették magukról a rájuk erőszakolt katolicizmust, nehezen viselvén annak kötöttségeit és a szabadabb szellemet hordozó evangéliumi hitet a felszabadulás élményével fogadták.

Első írásos emlékünk arról szól, hogy 1626-1632 között Kálmánczai István volt itt a lelkipásztor és akkor már állt a templom. A mainál kisebb, festett kazettás temploma volt a gyülekezetnek, amelynek un. „olasz korsós mintás” szószékfeljárója ma a templombelső északi falán látható.

1730-ig töredékes emlékeink vannak. Azért, mert 1700-ban a lakosság szétszóródott a szerb betörések miatt. 1703-ban 30 községi lakost mészároltak le a rácok. Ha igaz a feljegyzés, akkor csak 1713-ban tért vissza a lakosság. Sok minden elpusztult, de csodálatos módon épen megmaradt a templom és megmaradt egy arany úrvacsorai kehely, amit a bujdosók magukkal vittek és úgy óvták meg – ez jelenleg kiállításon látható Kecskeméten.

Egyébként az 1700-as évek elején a község lakosainak száma az évszámmal megegyezőleg 1700 körül járt, akik kivévén egy cigányházat egyben Helvética Confessiót vallók = reformátusok.

A lakosság létszáma folyamatosan növekedett. Ezért 1756-ban az egyházközség folyamodványt nyújtott be Mária Teréziához a templom újjáépítésére és bővítésére, valamint toronymagasság emelésére és toronyórák elhelyezésére. Az engedélyt megszorításokkal megkapják. 1756-57 között az építés is megtörténik – csak a toronyépítést nem engedélyezték.

Legjelentősebb lelkipásztorok: ifj. Végh Veresmarti Sámuel (1762-1777), aki később Kecskemétre kerülve az egyházkerület püspöke lett. Nevéhez fűződik a torony megépítése (1770-71), és Szász Károly (1863-69), aki Budapestre kerülve lett püspökké.

Az iskoláról: Az 1600-as évek eleje óta folyik tanítás Szabadszálláson. Ahol lelkész volt, ott mindig szolgált tanító is. A tanítók nevei 1715-től kezdve van feljegyezve. A szabadszállási iskola a Debreceni Református Kollégiumnak volt a partikulája. Az iskola munkáját a Debrecenből érkezett rektorok irányították. Ők látták el egyben a kántori teendőket is.

Ebben az iskolában kezdte meg tanulmányait Petőfi Sándor, Nagy Sámuel lelkipásztor idején, aki szülei házasságát kihirdette, öccsét megkeresztelte és neki is iskolai felettese volt. Aztán 1848-ban Petőfi ellenjelöltje a követválasztáson a lelkész fia, Nagy Károly lett, s a kunok majdnem agyonverték a magyarság legkiválóbb forradalmi költőjét…

1857-ben épült az orgona, Mooser Lajos salzburgi mester munkája és egy házaspár adományozta.

A 2002. évi népszámláláson 3067 szabadszállási lakos vallotta magát reformátusnak.